Thaiföld Ázsia Olaszországa. A déli részén két oldalról is tengerpart szegélyezi. 100-150 km megtétele után egy másik tengerben fürödhet az ember. Ráadásul mindkét oldal gazdagon meg van szórva szigetekkel. Tehát gyönyörű strandokból nincs hiány. Utunk során tudatosan elkerültük a 3 legnépszerűbbet: Phuketet, Ko Samuit és Pattayát.
Az általunk meglátogatottakra bátran állíthatom, hogy csodaszépek egytől egyig. Igen, van turista, de mivel annyi szép strand van mindegyiken, eloszlik a tömeg, és a strandok egyáltalán nem zsúfoltak. Egyik sem egy Jesolo Augusztusban. Egyedül talán Phi-Phin volt a kellemesnél kicsit több ember, de Phi-Phi az Phi-Phi- a látvány kárpótol. Hála a Thaiföldön már évtizedek óta meghonosodott hátizsákos turista kultúrának, bármely szigeten lehet találni 10 €- ért szállást két személynek. Nyilván ebben nincs semmi luxus,de a célnak megfelel. (a legtöbb helyen van WI-FI) És azt is meg kell itt jegyezni, hogy Thailföldön a strandok köztulajdonban vannak, bárki, bárhol strandolhat, nincsenek privát beachek.
Szállásaink közül talán a ko changi volt a legszerényebb. Ott ezt kapod 12 €-ért tengerparti kilátással:
Ilyen volt a mosdónk:
Bangkokból 12 órás éjszakai vonatúttal érkeztünk Surat Thaniba kissé nyúzottan , mert a harmadosztályon nem igazán ment az alvás. A másodosztály szinte ugyanaz kicsivel drágábban szóval nem vesztettünk semmit. Surathanin bekaptunk valamit egy piacon ahonnan busszal mentünk a donsaki kikötőbe.Innen szinte azonnal indult a kompunk Ko Phanganra , ismét 2 és fél óra utazás, de a hajóút már kellemesen telt, hömpölyögve a smaragdzöld tenger vizén a szmogos főváros után.
Én ez eddig Európán kívül még nem jártam. Hasonló méretű ( 7 milliós lakosság), általam látott város is talán csak Párizs volt, de ugye az más- az európai. És ezért az nagy különbség ám.