Thaiföld Ázsia Olaszországa. A déli részén két oldalról is tengerpart szegélyezi. 100-150 km megtétele után egy másik tengerben fürödhet az ember. Ráadásul mindkét oldal gazdagon meg van szórva szigetekkel. Tehát gyönyörű strandokból nincs hiány. Utunk során tudatosan elkerültük a 3 legnépszerűbbet: Phuketet, Ko Samuit és Pattayát.
Az általunk meglátogatottakra bátran állíthatom, hogy csodaszépek egytől egyig. Igen, van turista, de mivel annyi szép strand van mindegyiken, eloszlik a tömeg, és a strandok egyáltalán nem zsúfoltak. Egyik sem egy Jesolo Augusztusban. Egyedül talán Phi-Phin volt a kellemesnél kicsit több ember, de Phi-Phi az Phi-Phi- a látvány kárpótol. Hála a Thaiföldön már évtizedek óta meghonosodott hátizsákos turista kultúrának, bármely szigeten lehet találni 10 €- ért szállást két személynek. Nyilván ebben nincs semmi luxus,de a célnak megfelel. (a legtöbb helyen van WI-FI) És azt is meg kell itt jegyezni, hogy Thailföldön a strandok köztulajdonban vannak, bárki, bárhol strandolhat, nincsenek privát beachek.
Szállásaink közül talán a ko changi volt a legszerényebb. Ott ezt kapod 12 €-ért tengerparti kilátással:
Az étkezés sem drágább, mint a szárazföldön. Mivel a helyiek maguk sem otthon főznek, ezért a szigetek is tele vannak olcsó kifőzdékkel. Persze azért nagyobb számban lehet találni európai ételt, a turisták igényei szerint. Mi tényleg nagyon szeretjük az ázsiai ízeket, de 3-4 hét után úgy föltelsz ezekkel, hogy úgy érzed soha többé Pad Thai. Na Ilyenkor muszáj 1-2 nap szünet. Merthogy hiába van 40 fogás az étlapon, azért ezeknek az ízvilága nagyon hasonló ám.
De visszatérve a szigetekhez, szóval maga az ottlét az nem drága, inkább az oda való eljutás, és a szigeten beüli közlekedés a húzós. Olcsó opció a robogó bérlés, de hát azt meg tegye, aki meri- tele van az út hajtűkanyarokkal és 15-20%-os emelkedőkkel.
No de amiért érdemes odamenni: A káprázatos látvány, a sercegő fehér homok a talpad alatt és a kellemes hűsítő víz. Az érzés hogy NA IGEN, EZ AZ! Itt vagyok benne a Bounty- reklámban.
Amikor rágondolok ezekre a helyekre mindig beugrik Zorán egyik dalszövegének a sora:
S egy eleven képeslap eltúlzott színeit láthatod.
Mi Ko Pha Ngan-t, Phi-Phi Don-t, Ko Chang-ot, Tarutaot és a Railay félszigetet néztük meg, de a többivel sem lehet mellélőni, abban biztos vagyok.
Találtunk a térképen egy Nemzeti Parkot, amit az útikönyvünk is nagyon dicsért, így hát elhatároztuk, hogy megnézzük. A sziget neve Tarutao, és lent van egészen délen, a maláj határnál. Krabiból ide vettük az irányt. A nemzeti parkokba ugyanúgy lehet bungalókat bérelni, mint bárhol máshol, csak valamivel körülményesebb a foglalás. Le kell foglalni a szállást interneten, majd a szállásdíjat a nemzeti parkok számlájára készpénzben befizetni a bankfiókban. Mint utóbb kiderült, lehet a helyszínen is fizetni, de ezt mi nem tudtuk.
Itt laktunk:
Ez belülről így néz ki:
Ez pedig a kilátás a teraszról:
A sziget maga gyönyörű szép- mint a legtöbb trópusi sziget. Tele van pofátlan majmokkal meg tukánokkal- amiknek egyébként nagyon vicces hangjuk van.
A szigetről szerzett benyomásunkat kissé beárnyékolta az amúgy az egész országra jellemző szervezetlenség és hanyagság. Mivel a sziget belseje sűrű dzsungel,ezért gyalogosan alig lehetett bármit is megközelíteni. A távolabbi látványosságokhoz csak teherautóval lehetett eljutni,a sziget egyetlen használható útján, borsos áron. Bizonyos öblökbe-amik sznorkelezésre ajánlottak voltak pedig csak hajóval 17 000 Ft-nak megfelelő baht-ért. A thai munkamorálra jellemző, hogy míg az alkalmazottak fél napokat átpihentek a hammokjukban, addig a tengerpart olykor szeméttelepre hasonlított a sok partra vetett szeméttől- ami azért kiábrándító látvány- pláne egy nemzeti parkban. A szigeten egyébként összehaverkodtunk egy olasz párral, akik 8 hónapig utazgattak Ausztráliában egy kisbusszal, illetve egy magyar házaspár is akadt a kb 40 fős "vendégsereg" között.
Összességében szép volt, de szerintem nem nyújtott olyat, amit közelebb és olcsóbban ne kapna meg az ember Thaiföldön. Tamásnak viszont Tarutao volt az egyik kedvence- hiába, nem vagyunk egyformák. Vagy az is lehet, hogy túlságosan el lettem kényeztetve tengerpart-ügyileg, és már nem tudom értékelni a jó soromat. No itt sem volt rossz dolgunk, tökéletes naplementék, fehér homok, és tengerparti kilátás jellemezte az itt eltöltött napjainkat.
Betti
